A testi intimitás szerepe a nők boldogságában – Egy friss kutatás szerint boldogabbak azok a nők, akiket többet ölelnek meg.

Egy nemrég napvilágot látott kutatás kimutatta, hogy a házas nők boldogabbnak vallják magukat, több testi intimitásban van részük, és kevésbé érzik magukat magányosnak, mint szingli vagy gyermektelen társaik. Az Institute for Family Studies és a Wheatley Intézet megbízásából készült 2025-ös Nők Jólléte felmérés, amelyben 3000 az Egyesült Államokban élő 25–55 éves nőt kérdeztek, arra az eredményre jutott, hogy a házasság és az anyaság jelentős érzelmi és szociális előnyökkel jár.

Az eredmények szerint a házas anyák majdnem kétszer akkora eséllyel mondják magukat „nagyon boldognak”, mint a gyermektelen, egyedülálló nők. Közel 50 százalékuk – akárcsak, a házas, de gyermektelen nőknek – az állítja, hogy az élet többnyire élvezetes számukra. Ezzel szemben az egyedülálló anyák és a gyermektelen szinglik jóval alacsonyabb boldogságszintről számolnak be.

A testi érintés is fontos szerepet játszik. A házas nők – akár vannak gyermekeik, akár nincsenek – sokkal gyakrabban kapnak ölelést, puszit vagy más szeretetteljes gesztust, mint az egyedülálló nők. A kutatás szerint azok, akik rendszeresen részesülnek fizikai gyengédségben, több mint háromszor nagyobb eséllyel mondják magukat nagyon boldognak.

A magány terén is jelentős különbségek mutatkoztak. A házas nők körülbelül feleakkora eséllyel érzik magukat gyakran magányosnak, mint az egyedülállók. Csupán minden tizedik házas nő számolt be arról, hogy a legtöbbször vagy állandóan magányosnak érzi magát, míg az egyedülálló anyák körében ez közel minden negyedik nőre igaz volt, a gyermektelen szingliknél pedig minden ötödikre.

A felmérés a boldogságon és a magányon túl arra is rávilágít, hogy a házasság és az anyaság mélyebb értelmet és célt adhat az életnek. A házas anyák közel fele vallotta, hogy az életük a legtöbbször vagy mindig értelmesnek tűnik számukra, míg a gyermektelen egyedülálló nők körében ez csak minden harmadikukra volt igaz.

Jean Twenge, a San Diego State University pszichológia professzora, a tanulmány egyik szerzője hangsúlyozta, hogy a népszerű kultúrában gyakran úgy ábrázolják a gyermektelen egyedülálló nőket, mint akik boldogabbak a házas anyáknál, ám az adatok ennek éppen az ellenkezőjét mutatják. „Tanulmányunk megkérdőjelezi a meghatározó kulturális narratívákat, és rámutat, hogy a házasság és az anyaság mély érzelmi és társadalmi előnyöket nyújt” – mondta.

Brad Wilcox, a Virginiai Egyetem szociológia professzora és az Institute for Family Studies vezető kutatója a valódi, testi kapcsolatok fontosságára hívta fel a figyelmet. „Ez az első kutatás, amely a testi érintés, a család és a nők boldogsága közötti összefüggéseket vizsgálja. Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a házas nők nemcsak lényegesen magasabb szintű fizikai intimitásról számolnak be, hanem hogy ez a rendszeres testi közelség, részben magyarázatot ad magasabb boldogságszintjükre is. A valós világban megélt érintés talán még fontosabbá válik egy olyan korban, amikor túl sok időt töltünk a virtuális térben.”

Jenet Erickson, a Wheatley Intézet kutatója, a tanulmány társszerzője hozzátette: bár a házasság és a gyermeknevelés kevesebb szabadidőt hagyhat a barátokkal való együttlétre, más típusú társas tevékenységeket viszont erősít: például az önkéntes munkát, a vallási közösségekben való részvételt, és a helyi közösségi kapcsolatokat. A felmérésben a házasságban élő anyák ugyanolyan arányban mondták azt, hogy elégedettek barátaik számával, mint más demográfiai jellemzőkkel bíró nők.

Wendy Wang, az Institute for Family Studies kutatási igazgatója pedig így fogalmazott: „A nők ma gyakran hallják azt, hogy a függetlenség és a gyermektelenség vezet a legboldogabb és legteljesebb élethez. A mi eredményeink ezzel szemben a házasság és az anyaság előnyeit mutatják. Bár a házasság és a gyermeknevelés valóban kihívásokkal jár, kutatásunk világosan jelzi, hogy a házasságban élő anyák olyan módon találnak boldogságot, amely megkérdőjelezi a családi életről kialakult jelenlegi sztereotípiákat.”