Sorozatunkban azt vesszük górcső alá, milyen fordulatot vett Lengyelország a ‘23-ban hivatalba lépett Tusk-kormányzattal, és hogy a keresztények számára ez a fordulat miért nagyon tragikus.

Egyházi finanszírozás

Az elmúlt években látható változás történt a lengyel állam és az egyházak közötti finanszírozási gyakorlatban. A PiS kormányzat több éven át közvetlen és jelentős pénzügyi támogatást nyújtott az egyházi szereplőknek, különösen a katolikus egyháznak.

A Legfőbb Számvevőszék jelentése szerint 2021 és 2023 között az állam 17,5 milliárd PLN-t (4,12 milliárd eurót) utalt át egyházaknak és vallási egyesületeknek. Ezen források 95%-a, azaz 16,5 milliárd PLN (3,9 milliárd euró) a katolikus egyházhoz és a hozzá kapcsolódó szervezetekhez került. Ezek az összegek elsődlegesen államilag finanszírozott vallási oktatásra, vallási egyetemek és iskolák működési támogatására, bérjellegű kiadásokra, nyugdíjakra lettek fordítva, illetve egyéb egyházi alapokba kerültek.

A PiS kormány a nemzeti és kulturális összefonódásokat felismerve, gyakorlatilag stratégiai partnerként tekintett az egyházakra. Az oktatásban a vallásórák jelentős támogatása és az állami intézményekben működő egyházi jelenlét állami finanszírozása ennek köszönhetően jelentősen hozzájárult elsődlegesen a katolikus egyház társadalmi szerepének erősítéséhez.

Ezzel szemben a 2023-ban megválasztott Tusk-kormány új megközelítéssel állt az egyházakhoz. Szinte azonnal elrendelte az állami egyházi támogatások auditját, különösen a katolikus egyházra fókuszálva.

A kulturális minisztérium megszüntette a vallási témájú kiadványok állami támogatását, hangsúlyozva, hogy a modern állam nem hirdetheti a hitet és üdvösséget, hozzátéve: „Ez egy szekuláris állam.”

A koalíció egyes tagjai (pl. The Left) továbbra is támogatják a Church Fund (Egyházi Alap) megszüntetését vagy átalakítását, és nyíltan hívják fel a figyelmet az állami források csökkentésére a vallási szervezetek esetében. Emellett több esetben visszaköveteltek állami forrásokat egyházi intézményektől.

Bár a jelenlegi kormány nem vált radikálisan szekulárissá, a hangsúlyeltolódás az állami semlegesség felé potenciálisan csökkentheti a valláshoz kötődő intézmények privilégiumait. A kormányzati cél bizonyos körökben társadalmi bázisra is talál, ugyanis egyre több lengyel állampolgár támogatja azt az elképzelést, hogy a vallási intézmények saját finanszírozásból működjenek, és ne az állami költségvetésből kapjanak közvetlen támogatást.

Jelenleg még nincsenek pontos adatok arra vonatkozólag, hogy 2024 óta milyen támogatásokban részesülnek az egyházak, ugyanis a lengyel statisztikai hivatal nem publikált ilyen irányú kiadásokat.

A legfrissebb elérhető költségvetési adatok szerint azonban a Church Fund felszámolásának bejelentése ellenére a 2025-ös költségvetési törvény több mint 275 millió PLN-t (63,2 millió euró) tervezett az alap számára. Az alap tehát egyelőre nem szűnt meg, hanem továbbra is finanszírozza a papság nyugdíjjárulékát és egyéb, egyházakkal és vallási egyesületekkel kapcsolatos célokat. Az idei költségvetési adatok azonban még nem nyilvánosak, jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van a költségvetési törvény utólagos normakontroll eljáráson, elnöki kezdeményezésre.

Lengyel családtámogatás

A PiS egyik legnagyobb sikertörténete volt a Rodzina 500+ („Család 500+”) gyermeknevelési támogatás bevezetése 2016-ban, amit később 800+-ra emeltek. Ez a támogatás havi 800 zloty-t jelent gyerekenként, jövedelmi korlát nélkül, minden gyerek után univerzális juttatásként. A célja a romló demográfiai folyamatok ellensúlyozása és a családok életének megkönnyítése.

A Donald Tusk vezette lengyel kormány alapvetően ezt a támogatási formát megtartotta, ugyanis nem merte, illetve nem is tudta megszüntetni. Felmerült azonban, hogy ezt állampolgári hozzájáruláshoz, tehát adózáshoz kössék, de alapvetően politikai ellenállás miatt ezt nem sikerült elérni. Ez a jelentős családtámogatási forma tehát fennmaradt Lengyelországban.