„Szeptember közepén még ragyogott a nap, és rövidnadrágban – a légkondis bolt hűvösére vágyva – rohantam be a közeli szupermarketbe a szokásos heti nagycsaládos anyagbeszerzésre. Rutinos vásárlóként lépegettem polcról polcra, és közben megakadt a szemem a szezonális termékek részlegének kínálatán, melyek között egy héttel azelőtt még kerti grillezéshez szükséges portékák sorakoztak. Meglepve láttam, hogy a polcok megváltoztak, karácsonyi, piros-arany színt öltöttek, a rekkenő hőségben telet idéző finomságoktól, szaloncukroktól, Mikulás- és hóemberfiguráktól roskadoztak.
Már megint egy picit hamarabb, már megint itt van a lényegétől és rendelt idejétől egyre inkább megfosztott, gigászi üzletté és pihe-puha illúzióvá torzított nagy karácsonybiznisz. Jézus-mentesen, kizárólag cuki, bohókás és píszí módon, csakis a filmes élményekből és gyerekkori nosztalgiából kevert, némi jóemberkedős filantrópiával fűszerezett, kellemes ünnepet ígérő hangulatra koncentrálva.”
A teljes cikk ide kattintva olvasható.
