„Ha ezt akkor nem viszik végbe, Aradnál nem 13 főt gyászolnak, hanem a sokszorosát”– fogalmazott Albertné Görgey Zsuzsánna a fegyverletétel kapcsán.
Vereséget nem ünneplünk, ám fontos tisztázni, hogy Görgey Artúr döntése embermentő döntés volt. A világosi harcmezőn hozzávetőleg 28 500 fő, az országban pedig még nagyjából 130 ezer harcoló élete menekült meg a döntés következtében azon a napon.
Ezen 150-160 ezer férfi megmaradása, az ő családjaik és utódaik kritikus szerepet játszottak az ország újraépítésében. Görgey elvitathatatlan érdeme, hogy a magyar szabadságharc nem végzetes pusztulással fejeződött be.
A fegyverletételnél jelenlévő Drozdov nevű orosz tiszt úgy ír az eseményekről:
„Amint a gróf eltávolodott, Görgey a lovával serege elé lépett. Tisztjei és katonái azonnal körülvették. Beszélni kezdett volna, hogy utoljára köszöntse seregét. De egy hangot sem tudott kipréselni magából. Végül tompa zokogás tört fel melléből, mire az egész hadsereg levegőeget betöltő »Éljen Görgey!« kiáltással, könnyezve válaszolt vezérének, kihez őszintén ragaszkodott. Az egyik tiszt előrejött, hogy a többiek nevében szóljon volt tábornokához, de nem volt ereje ahhoz, hogy zokogását visszatartsa, s csak annyit tudott kiejteni: »Isten veled, Görgey!«
– Isten veled, Görgey! – ismételte az egész hadsereg.”
A Nemzeti Örökség Intézete, valamint a Magyarok Európában Egyesület a megmenekült emberéleteket ünnepelve a világosi Bohus-kastélyban ma délelőtt tartja rendezvényét, amelyen felszólalnak:
- Görgey Géza és Albertné Görgey Zsuzsánna is a Görgey család képviseletében
- Borhanti Dávid evangélikus lelkész
- Erdélyi István történész
- Ress-Wimmer Zoltán történész
