Európa-nap alkalmából tartottunk pódiumbeszélgetést a Scrutonban
Ahogy köszöntőjében Hollik István, a Fidesz kommunkációs igazgatója is kifejtette: ahelyett, hogy a nem túl fényes jelen helyzetünk felett búslakodva kardunkba dőlnénk, meg lehet és meg kell találni azokat a válaszokat, amelyek elvezethetnek bennünket ahhoz, hogy Európa újra megtalálja és megvallja saját identitását – az európai kereszténység reneszánszához.
Dr. Bernek Ágnes geopolitikai szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy bár az emberek tekintélyes része elégedetlen az EU működésével és jelenlegi fősodrával, ha indiai, kínai üzletemberekkel beszélget, még mindig az az először szembeötlő gondolat, hogy számukra az, hogy valami európai, egyfajta stabil biztosítékot jelent.
Dr. Nádor Zsombor teológus, Intézetünk vezető kutatója az Európában tapasztalt identitásválság kapcsán azt fejtegette, hogy megkésve, de felébredt az igény Európában egy egységes európai identitás kialakítására, hiszen nem lehet egy Uniót enélkül fenntartani, de veszélyes és egy semmibe vezető úton próbálják ezt véghezvinni. Mivel az eredeti, kereszténységben gyökerező fundamentumokhoz jelen állapotban már nem tudnak visszanyúlni, így azokat megpróbálják új, kreált, építkezésre használható alap képzésére alkalmatlan fogalmakkal behelyettesíteni.
Másik oldalról megemlítette, hogy az Unió alkotmánya már jogilag sem állja meg a helyét, annak ugyanis a nemzetek alkotmányait kell tükröznie; ez pedig abban a pillanatban megingott, hogy az EU alkotmányából kiemelték az Istent. Ezt egyébként még a zsidó és muszlim tudósok is kifogásolták – még az ő számukra is sokkal veszélyesebbnek tűnik ez a fajta nihil és tagadás, mint ha az egyébként történelmileg egyértelműen (szintén monoteista) keresztény Európában Isten neve szerepel az alkotmányban.
A szakértők megfogalmazták: a brüsszeli rendszer ebben az értelemben (is) európaidegen.
Dr. Baranyi Tamás, Külügyi és Külgazdasági Intézet alelnöke ennek okát abban látta, hogy az európai politikai elit elszakadt a valóságtól, ez pedig egyszerűen a jólét eredménye. Nyugaton megszokták azt, hogy ha valami nem jól jön ki, attól még ők hazamennek és tervezik a nyaralásukat. Itt, Közép-Európában pedig még sokkal inkább reálisan súlyos kérdésekként kezelik a politikai kérdéseket. Az elmúlt évtizedekből is van olyan tapasztalatunk, hogy ha épp nem olyan politikai szelek fújnak, akkor az húsbavágó életminőség változással jár együtt. Franciaországban ilyen azért nincs – egészen mostanáig nem volt, legalábbis.
Baranyi Európa jövőképével kapcsolatban felvetette, hogy bár az európai kereszténység lehet, hogy szerepében meggyengül és valamelyest súlyát veszti, valójában alternatívája soha nem létezett. A mai feltörekvő pszeudo-kultúrák és ideológiák labdába sem rúgnak a kereszténység mellett. Identitástagadásból ugyanis soha nem lesz identitás.
Az eseményről készült képgaléria ide kattintva tekinthető meg.