A transzmozgalommal kapcsolatban jó pár kérdés/ellentmondás felmerül.
Ha a nemi identitás társadalmi konstrukció akkor hogy lehet benső és megváltoztathatatlan?
Ha társadalmi konstrukció, hogy lehet, hogy valakinek az identitása, már az anyaméhben eldől a biológiának köszönhetően (például, hogy épp rossz testbe születik)?
Hogy lehet, hogy az identitás megváltoztathatatlan és örök – amit tiszteletben kell tartani, és adott esetben annál jobb, ha valaki minél hamarabb, akár 4-5 évesen elkezdheti az „átmenetet” –, ha közben a társadalmi konstrukciók folyamatosan változnak?
Ha a gender identitás benső, akkor hogy lehet fluid is egyben?
Most akkor van genderbinaritás (férfi és nő) vagy nincs?
Mi van a magukat valamilyen állatnak tartó emberekkel, és az olyan egészségesekkel, akik fogyatékosnak tartják magukat? Ezek az önmeghatározások is hatással vannak a valóságra? Ha nem, miért nem? És kellene, hogy ők is kapjanak orvosi segítséget, hogy elképzelésükhöz igazítsák testüket?
Miért fogadjuk el a transznemű „valóságot”, és vessük el a transzrasszizmus, a transzfajiságot, vagy a transzfogyatékosságot?
(Forrás: Ryan T. Anderson: When Harry Became Sally / Szilvay Gergely: A gender-elmélet kritikája, 2. kiadás)
