Néhány példa, miért nem igaz ez az állítás:

II. Szilveszter pápa – Nem csak arról híres, hogy Szent István királyunknak ő adta a koronát, hanem arról is, hogy arab földön végzett tanulmányai révén ő vezette be az arab számokat az európai kontinensen, amelyekkel sokkal egyszerűbb volt számolni, mint az addig használatos római számokkal.

Gutenberg János – a könyvnyomtatás feltalálója, szintén katolikus volt, külön feljegyezték róla, hogy egy elveszített per következtében nem csak a nyomdagépét, de a Bibliáját is elvették tőle. Ferencesek temették el.

Jean Buridan – középkori skolasztikus filozófus, teológus, a fizikában, mechanikában használatos lendületelmélet kidolgozója.

Nikolausz Kopernikusz – a heliocentrikus világkép leírója. Felfedezése miatt számított az egyházi kritikára, ám egy bíboros publikálásra biztatta, mondván a Vatikán érdeklődéssel fordul felfedezése felé. Eméletének legnagyobb kritikusai Kálvin és Luther voltak. (Az üggyel kapcsolatos, hogy a kopernikuszi felfedezések nyomán elinduló Galileit nem azért ítélte el elsősorban az inkvizíció, mert a heliocentrikus világkép mellett állt ki, hanem azért mert a pápát ostobának nevezte.)

Johann Gregor Mendel – Ágoston-rendi apát, botanikus, a genetika atyja. A tudományos örökléstan alapjait ő fektette le.

Georges Lemaître – belga katolikus pap, a táguló világegyetem és az ősrobbanás elméletének kidolgozója. Einstein úgy nyilatkozott munkájáról, miután 1933-ban egy pasadenai konferncián Lemaître ismertette elméletét, hogy „ez a teremtés leggyönyörűségesebb és legkielégítőbb magyarázata, amit valaha is hallottam.”