Vörös csillag a kereszt ellen

Megrendítő és tartalmas konferenciát tartott február 24-én a Terror Háza Múzeum a Szent István Intézettel közös szervezésben.

A múzeum megnyitásának 20. évfordulóján Fülöp Attila, Intézetünk alapítója, szociális ügyekért felelős államtitkár arról beszélt, hogy húsz évvel ezelőtt a „mi generációnk azt gondolta, hogy a kommunizmust e múzeumi falak közt tapasztalhatja meg, hogy csak itt tanulmányozhatja. De ebben sajnos tévedtünk.”– emelte ki a helyettes államtitkár, utalva az ellenzéki miniszterelnök-jelölt a közelmúltban kifejezésre juttatott gondolataira, miszerint ő a kommunizmust is képviselni kívánt ideológiaként tartja számon.

„Bennünket, magyarokat, arról próbálnak meggyőzni, hogy akkor lesz sikeres ez az ország, ha eltekintünk, elszakadunk a múlttól és más alapokra helyezzük a nemzet működését. A Szent István Intézetet azért hoztuk létre, mert mi pont az ellenkezőjében hiszünk: Magyarország csak a keresztény kultúra megtartásával tud megmaradni és tovább erősödni”– közölte Fülöp Attila.

Nyitóelőadásában Kövér László, az Országgyűlés elnöke a 21. században előtérbe kerülő, az államok, mint legitim közhatalmak és a világpolitika színpadára betörő magánhatalmak közt dúló harcról beszélt. Az emberi identitás kiemelt célponttá vált ebben a küzdelemben, Kövér László pedig arra emlékeztetett mindenkit: Sztálin már száz éve megmondta, hogy “a lelkek gyártása fontosabb, mint a tankoké”.

Ez az identitás elleni agresszió ma is destabilizálja a nyugati világban fennálló demokratikus rendet a politikában, a gazdaságban és a társadalomban egyaránt – közölte a házelnök.

„Az ember természet adta identitásának átalakítására irányuló törekvés nem pusztán buzgó és harsány lélekbúvárok, különféle rögeszmés társadalommérnökök, vagy úgynevezett civil szervezetek sajátja”– fejtette ki Kövér László, majd hozzátette: „Napjainkra a teljes nyugati világban az identitáspolitika új harci eszközzé vált abban a hibrid háborúban, amelyet magánhatalmak vívnak a nyugati államokkal, mint közhatalmakkal szemben azért, hogy megváltoztassák a nyugati világ eddigi uralmi rendjét.”

„Az identitáspolitika mögött tehát nyers politikai érdekek állnak”– szögezte le Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke kifejtette, hogy a 21. században egy államra – bármennyire is úgy tűnik – mégsem egy másik állam jelenti a legnagyobb veszélyt. A legnagyobb kihívást a választási legitimációval nem rendelkező, tehát nem ellenőrizhető, nem átlátható és nem elszámoltatható magánhatalmak jelentik. Ezt bizonyítja az is, hogy napjaink tíz legnagyobb magáncégének összesített tőkeereje nagyobb, mint a világ 180 szuverén államának együttesen (összesen 193 szuverén államot tartanak nyilván világszerte). A tőkeerő növekedésével együtt pedig nő az érdekérvényesítő képesség is.

Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója ritkán hallott megvilágításba helyezte a hegyi beszéd boldogságmondásait, mint Krisztus országának „alaptörvényét”. A nyolc boldogság tükrén keresztül szemlélte mindazon honfitársunk sorsát, akik a hazájukért és hitükért vállalták a szenvedést, vagy akár a mártírhalált.

Imre atya kifejtette: a nyolc boldogság gyökere, az ember boldogságának a gyökere nem a jólétben van, hanem az Isten szeretetében. „Az ember nem lehet boldog Isten nélkül”– közölte az atya. Erre utal az arámi asrét kifejezés is, amit „boldognak” fordítanak, s amely szónak eredetije sokkal inkább ujjongást, üdvrivalgást, éljenzést fejez ki.

Éppen ezért – világított rá Kozma Imre atya – a boldogságmondások közt nem ok-okozati összefüggés van, hanem teológiai. Nem azért lesz az ember boldog, mert sír, vagy mert üldözik, hanem mert „a szíve Istenben van lehorgonyozva”.

Az atya később arról beszélt, hogy a keresztény ember legnehezebb kihívása épp a Krisztusi parancs: „szeressétek ellenségeiteket”.

Szeretnünk kell „a tékozló fiúkat, a kellemetlen szomszédokat, a nehéz természetű munkatársakat, akik naponta fölbosszantanak, a főnököt, akinek nem tetszik a képünk!

Miért? Mert ez a béke. A tökéletesség isteni útja, parancsa. Nehéz teljesíteni ezt a normát, igen. De Jézus élete indokolja ezt a parancsot”– közölte Kozma Imre atya.

A konferencia utolsó előadója Schmidt Mária volt, a Terror Háza Múzeum megálmodója és alapítója, aki immár 20 éve, mint szíve és motorja működteti és viszi előre az intézményt.

Az előadói blokk háziasszonya Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója volt.

„2002. február 24-én, éppen húsz évvel ezelőtt, százezernél is többen gyűltek össze”– emlékezett vissza a megnyitóra az főigazgató. Schmidt Mária a miniszterelnök akkori nyitóbeszédét idézte, melyben arról beszélt, hogy „bosszú helyett múzeumba zártuk a múltat. Így veszünk tőle búcsút.”

„Nyilvános vitát kezdeményeztünk a múltról, aminek a terror nemcsak egyik eleme, hanem a lényege volt”– fogalmazott a főigazgató, majd a megnyitót megelőző és azóta is fel-feltűnő nehézségekről beszélt. „A Terror Háza megnyitásáig a tematizációs monopóliumához foggal-körömmel ragaszkodó és a magyar médianyilvánosság elsöprő többségét ellenőrzése alatt tartó poszt-kommunista tábor minden olyan kísérletet kisiklatott, homokba futtatott, ami a kommunista múlttal való szembenézésre irányult.”

Schmidt Mária, beszéde végén köszönetet mondott annak a több mint hétmillió embernek, akik az intézmény 20 éves fennállása alatt ellátogattak a Múzeumba, és minden támogatónak, akik nélkül „nem tudtuk volna teljesíteni azt a vállalásunkat, hogy megakadályozzuk az egyéni felelősség kollektív felelőtlenséggé maszatolását.”

Az előadói blokkot követően izgalmas kerekasztal-beszélgetésre került sor Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója, L. Simon László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója és Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójának részvételével, melyet Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója moderált.