Reprezentatív kutatás: Megszülettek az Európa-nap alkalmából végzett felmérésünk eredményei

A kereszténydemokrata Szent István Intézet a május 9-i Európa-nap alkalmából a Nézőpont Intézet megbízásával készített 1000 fős mintán reprezentatív kutatást a magyar emberek Európai Unióval kapcsolatos – jelen életünket is nagyban befolyásoló – véleményéről és a kereszténység Európa jövője kapcsán betöltött szerepéről.

A 2023. május 2-4 között felvett kutatás az alábbi eredményeket hozta:

Az első kérdésben arra voltunk kíváncsiak, mit gondolnak honfitársaink az Európai Unió háborúra adott válaszairól, az Oroszországgal szembeni szankciós politikáról és arról, hogy több európai ország is fegyvereket szállít Ukrajnába. A szomszédunkban több mint egy éve dúló háború az Európai Unió eddigi történelmének talán legsúlyosabb krízise, ezért is fontos tudni, hogy a magyar emberek miként ítélik meg annak uniós szintű kezelését.

A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek mindössze 9%-a ért egyet teljes mértékben a háborúra adott uniós válaszokkal, és 13%-ot tesz ki azok száma, akik inkább egyetértenek a szankciókkal és a fegyverszállításokkal. Eszerint a magyar népesség mindössze egyötöde tartja jó iránynak a szomszédunkban zajló háború kapcsán elfoglalt uniós álláspontot, míg a nagy többség, a magyar emberek 71%-a nem tartja helyesnek ezeket: 17% inkább nem ért velük egyet, míg a megkérdezettek 54%-a egyáltalán nem tartja ezeket megfelelő megoldásoknak.

A nemek között és az a anyagi helyzet szerint nincs jelentős különbség az emberek véleményében, korosztályos szempontból pedig megállapítható, hogy a 40-49 és 50-59 éves középkorú, aktív korcsoport körében a legnagyobb az uniós megoldások elutasítottsága, az utóbbiak között a teljes elutasítottság 67%. Településtípus szerint mérhető a legmarkánsabb különbség az országban, a budapestiek legelfogadóbbak az uniós háborús válaszok kapcsán, bár az itt élő népesség bő többsége sem ért egyet az Európai Unió háborúra adott válaszaival, de körükben „csak” 35% utasítja el teljesen a szankciókat és fegyverszállításokat, míg ugyanez az érték más városok esetében 55%, a községekben pedig közel kétharmados (62%) arányt mutat.

Második kérdésünk a legelemibb bizalmi, alapvető biztonságérzetünkkel kapcsolatos vélekedésekre kérdezett rá, arra voltunk kíváncsiak, hogy a puskaporos helyzetben mit gondolnak a magyar emberek arról, hogy az Európai Unió képes-e megvédeni polgárai biztonságát? Itt a biztonságot nem szűkítettük le pusztán a fizikai biztonság kérdésére, anyagi és szellemi értelemben is érvényes volt a kérdés.

A megkérdezettek meglehetősen magas, 11%-a nem tudott vagy nem akart választ adni az eldöntendő kérdésre, ők bizonytalanok, míg a releváns válaszokat adók gyakorlatilag fele-fele arányban mondták azt, hogy képesnek érzik vagy azt, hogy nem érzik képesnek az Európai Uniót arra, hogy megvédje polgárai biztonságát. A nemlegesen válaszolók magas száma jelzi, hogy tapintható bizalmi válság van az Európai Unió hatékony és polgárait szolgáló működése és kompetenciája kapcsán. A legbizakodóbb a 18-29 éves korosztály, esetükben 56% vélekedik úgy, hogy képes megvédeni polgárait az Unió, míg a már távlatos tapasztalatokkal bíró, aktív népesség, az 50-59 évesek a legszkeptikusabbak ebben, náluk mindössze 37% gondolja ugyanezt. Ugyancsak tapasztalható különbség a településtípusok között is, ez esetben is a budapestiek bíznak összességében jobban az uniós képviseletben (51%), míg a városokban élők 43%-a, a községekben lakóknap pedig 44%-a érzi csak ugyanezt.

Kicsit másképp is közelítettünk az Európai Unió jelenlegi megítéléséhez, megkérdeztük, mennyire elégedettek a magyar emberek az Európai Unió jelenlegi vezetésével?

A négy lehetséges válaszra az előbbi kérdéshez hasonlóan a megkérdezettek 10%-a nem tudott vagy nem akart felelni. Az inkább elégedettek és a teljesen elégedettek száma összességében 36% volt (köztük mindössze 6% mondta azt, hogy teljes mértékben elégedett), míg az inkább nem elégedett és teljesen elégedetlenek száma összesen a megkérdezettek 54%-át tette ki, köztük meglepően sokan, 26%-ban, azaz a magyar népesség több mint negyedét reprezentálva teljes mértékben elégedetlenek az uniós vezetéssel. Az előző kérdéshez hasonlóan itt is azt találtuk, hogy a teljes mértékben elégedetlenek aránya a 18-29 éves korcsoportban volt a legalacsonyabb (12%), míg az 50-59 évesek között a teljes elutasítottság 44%-os arányt mutat. Egyedül a 18-29 éves korosztály az, ahol összességében magasabb azoknak az aránya, akik inkább elégedettek vagy teljesen elégedettek az európai politikai vezetéssel (53%), mint azoké, akik inkább elégedetlenek vagy teljesen elégedetlenek.

Kereszténydemokrata intézetként fontosnak tartottuk feltenni azt a kérdést is, mely véleményünk szerint Európa jövőbeni sikerességének meghatározó eleme, hogy tudniillik mennyire érzik fontosnak a magyar emberek a kereszténységet Európa jövője szempontjából?

A válaszadók 10% mondta azt, hogy egyáltalán nem tartja fontosnak Európa jövője szempontjából a kereszténységet, 8% pedig csak kevéssé gondolja fontosnak azt. Ugyanakkor a magyar emberek mintegy 40% azt vallja, hogy elengedhetetlenül fontos a kereszténység Európa jövője szempontjából, további 40% szerint pedig közepesen vagy nagyon fontos ugyanez. Mindez azt tükrözi vissza, hogy a szekularizált Európában, négy évtized kommunista vallásellenesség után is tudatában van a megkérdezettek négyötöde annak, hogy a keresztény alapokon fejlődő és szerveződő Európa a jövőben sem nélkülözheti identitása ezen alapvető részét, nem szakadhat el a kereszténység lelki-szellemi-kulturális és morális örökségétől. A korábbiakban is detektálható korosztály és településtípus szerinti különbség itt is érvényes volt, a 18-29 évesek tartják legkevésbé fontosnak a kereszténységet Európa jövője szempontjából és a fővárosban élők is kevéssé érzik ezt lényegesnek, mint a városokban, községekben élők.

A közlemény PDF-formátumban ide kattintva tölthető le.