Mire számítanak a magyarok 2023-ban?

Az új év beköszönte egyszerre a számvetés és az elhatározások időszaka. A Nézőpont Intézet segítségével elvégzett kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy honfitársaink milyen lelkiállapotban vágnak neki 2023-nak illetve, hogy az életük mely területén terveznek változást. Kutatásunkat, az eddigi kutatásinkhoz hasonlóan, 1000 fős, reprezentatív mintán végeztük.

Legelső kérdésünk egészen konkrétan a válaszadók hangulatára vonatkozott, hogy ugyanis milyennek érzik mostanság a lelkiállapotukat. Összességében elmondhatjuk, hogy honfitársaink növekvő szorongással tekintenek a jövőbe. Az összes válaszadó valamivel több, mint fele (56,2 %) nyilatkozott úgy, hogy a kedélyállapota a szokásosnak megfelelő, 8,2 %-uk mondta azt, hogy a jobban érzi magát, ám hozzájuk képest négyszer annyian számoltak be rosszabb hangulatról. Ez azt jelenti, hogy a magyar népesség harmada (a férfiak 28%, míg a nők közel 40%-a) a megszokotthoz képest borúsabbnak ítéli a jelenlegi hangulatát. Ez az eredmény igazolta a várakozásainkat, a következő kérdésünk éppen ezért arra vonatkozott, hogy mi aggasztja őket a legjobban a jövővel kapcsolatban. A teljes mintát tekintve itt a szomszédban dúló háború és annak a következményei miatt érzett aggodalom végzett az élen, ami mögött csak kicsivel volt lemaradva az anyagiak és a munkahelyi problémák okozta szorongás, harmadik helyre pedig az egészséggel kapcsolatos gondokat helyezték honfitársaink. Korcsoportokra lebontva az egészségügyi problémáktól való félelem a 30-39 éves korosztály körében, némileg meglepő módon, még a háborús szorongást is megelőzte, míg az 50-59 évesek kevésbé aggódnak az egészségük miatt, mint a náluk 10 évvel fiatalabbak és lényegesen kevésbé, mint a 10 évvel idősebbek. Településtípus szerinti bontásban a háború legkevésbé a községek lakóit tölti el félelemmel, viszont ők azok, akik a legjobban aggódnak a munkahelyi és anyagi problémák miatt. Kutatásunk is megerősítette azt a régóta ismert tényt, hogy az egészség kérdése fontosabb a nők, mint a férfiak számára.

A felmerülő problémákkal kapcsolatos megküzdési stratégiák szempontjából nagyon fontos, hogy kibe vagy mibe vetik az emberek a bizalmukat, erre vonatkozott a következő kérdésünk. Az eredmények alapján kijelenthetjük, hogy a magyar egy alapvetően családbarát nemzet. A válaszadók, tartozzanak bármely korcsoportba, rendelkezzenek bármilyen iskolai végzettséggel, érkezzenek bármilyen településtípusból és függetlenül attól, hogy nőkről vagy férfiakról van-e szó, teljesen egyöntetűen a családot nevezték meg mint a legfontosabb kapaszkodót az életben. A családot, mint a problémákkal való megküzdés kulcsát a 40-49 éves korosztály, illetve a szakmunkás végzettséggel rendelkezők értékelték a legmagasabbra közel 80%-kal. A család mellett a kor előrehaladtával Isten, mint kapaszkodó lesz egyre fontosabbá honfitársaink körében, a 70 év feletti korosztály számára ez már közel 23%.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a válaszadók mennyire érzik szükségesnek, hogy aktívan változtassanak a saját helyzetükön annak érdekében, hogy dolgok jobbra forduljanak, illetve hogy az élet mely területén érzik szükségesnek a változást. Négy terület kapcsán tettünk fel kérdést: étkezési és sportolási szokások; emberi kapcsolatok; kulturális szokások, illetve online eszközhasználattal kapcsolatos szokások. Összességében elmondhatjuk, hogy a válaszadók legkevésbé az étkezés és sportolás terén elégedettek magukkal, itt a férfiak 38%-a, a nők közel 42%-a tervez változást, ami reális énképre utal, tekintve, hogy a magyar az Európai Unió sőt a világ egyik legelhízottabb nemzete. A legnagyobb életmódbeli változásra a 30-39 éves korosztály készül, akiknek több mint fele nyilatkozott úgy, hogy át kívánja rendezni az életét. Ha pedig valaki férfi, legfeljebb nyolc osztállyal rendelkezik, kistelepülésen él és 70 év feletti, akkor van a legnagyobb esélye arra, hogy elégedett legyen az étrendjével és általános fittségi állapotával.

Az érintett témakörök többségénél elmondható, hogy a nők nagyobb arányban terveznek változást, mint a férfiak, egyetlen terület kivételével, ez pedig az emberi kapcsolatok. Itt a változásra vágyó férfiak aránya két százalékkal megelőzik a nőket, akik – úgy tűnik – elégedettebbek a személyes viszonyaikkal. Az iskolai végzettség védőfaktornak tűnik ezen a téren: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők igényelnék legkevésbé emberi kapcsolataik átalakítását. Korcsoportok szerinti bontásban a 40-49 éves korosztály a legkevésbé elégedett a társas viszonyaival: közel harmaduk vágyna az emberi kapcsolatai szorosabbra fonására – feltehetően azért, mert úgy érzi, túl sokat dolgozik.

A legnagyobb különbség férfiak és nők között a kulturális szokásokkal való elégedettség terén mutatkozik. Itt a férfiak kevesebb mint egy-ötöde, míg a nők több mint egy-negyede nyilatkozott úgy, hogy változást szeretne. A korosztályok közül ismételten a 40-49 évesek a legelégedetlenebbek magukkal, valószínűleg a fentebb már említett ok miatt. Településtípus tekintetében pedig úgy tűnik, hogy a vidéki városok kínálta kulturális lehetőségek találkoznak leginkább a helybéliek igényeivel, ez a csoport jelezte ugyanis a legalacsonyabb szándékot a kulturális szokásaiban történő változtatásra.

A kutatás legmeglepőbb adata talán az volt számunkra, hogy honfitársaink mennyire nem érzékelik problémásnak az online eszközhasználattal kapcsolatos szokásaikat. Pedig aggodalomra igazán lenne ok. A KSH 2020-ban közzétett adataiból kiderül, hogy kiemelkedően magas, 87%-os a magyar internethasználóknál a közösségi oldalakon résztvevők aránya, ami az EU-s átlagnál 22 százalékponttal, a világátlagnál pedig 35 százalékponttal magasabb. Röviden: túl sokat facebookozunk. Csak míg a testsúlyunk kapcsán már tisztában vagyunk a probléma súlyosságával – 41% változtatna az életvitelén – addig az online térben még nem érkezett meg a probléma-tudatunk – legalábbis az alig több mint 17%-os változtatási szándék erre enged következtetni. Ennek a tudatosítása téren még sok feladat áll előttünk.

A kutatás tartalmát összefoglaló diagrammokat ide kattintva megtekinthetik.