Elgyökértelenedik a fiatal generáció? Itt egy remek megoldás!

Amíg e sorok írójának nem született gyermeke, nem nagyon értette, mit jelent az a kifejezés, hogy egy hely „gyerekbarát”, és hogy ez a fogalom miért nem merülhet ki pusztán annyiban, hogy van valahol pelenkázóhelyiség.

A nagycsaládosok számára viszont dobogós helyen van a szempont, működhet-e az adott program gyerekekkel. Ami nem működik, oda egyszerűen nem mennek.

Helyénvaló tehát az, hogy történelmünk meghatározó helyszínei, kézzel tapintható örökségünk ilyen módon hozzáférhető legyen legkisebbjeink és családjaik számára.

E törekvés szellemében kötött együttműködési megállapodást a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Nemzeti Örökség Intézete, és e köré szerveződött a tegnapi „Családbarát emlékhely” című konferencia is, ahol a jelenlévők arról beszélgettek, miként járulhat hozzá az emlékhelyek családbaráttá tétele ahhoz, hogy minél több család megismerkedhessen történelmünkkel úgy, hogy közben minőségi időt töltenek együtt a gyermekek szüleikkel, nagyszüleikkel, és egyáltalán, milyen szerepe van a családoknak a nemzeti emlékezet ápolásában.

A kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a NOE elnöke, Kardosné Gyurkó Kata mellett részt vett a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke, Fűrész Tünde és Intézetünk igazgatója, Máthé Zsuzsa is, Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója kérdezte a családszervezetek képviselőit a nemzeti és családi emlékezet összefüggéseiről. Máthé Zsuzsa elmondta: „Ha a múltunkról, családi vagy nemzeti történelmünk továbbörökítéséről lemondunk, és csak a jelenben lebegünk, horgonyok nélkül szállva a széllel, identitásunkban roppanunk meg, ezzel magányossá, sebezhetővé és az céltalanná válhatunk, életünk továbbadása, családi hagyományaink átörökítése sem válik már belülről fakadó, vonzó életfeladattá. Fogyatkozásra leszünk ítélve szellemi értelemben és lélekszámban egyaránt.”

(Képek forrása: KINCS)