A nyári szünetben is szüntelen figyelem!

Az esemény a tanév zárásával összefüggésben került megrendezésre, ennek kapcsán rajzolták meg a panelbeszélgetés kontúrját: mit tud kezdeni egy szülő 11 héten keresztül a gyermekével, kiszakadva a „reggel elindulunk iskolába, este pedig hazaesünk” rutinjából, miközben a gyerekek a digitális világ által folyamatos és legyőzhetetlennek tűnő kísértésnek vannak kitéve?

Káros-e az állandó képernyőnézés? Függőségnek tartható-e a napi hat óránál (!) is több kütyühasználatot, ha ez ma a társadalmi átlag? Új normák vannak kibontakozóban, vagy egy fejlett világbeli kóros elváltozásról van szó? Hogyan érinti mindez a családok belső világát és lehet-e, kell-e ez ellen tenni, akár kormányzati szinten is?

Ezekről a kérdésekről beszélgetett Varga Judit igazságügyi miniszter, Koltay András, az NMHH és a Médiatanács elnöke, Hal Melinda klinikai szakpszichológus és Klausz Melinda közösségi média specialista. A beszélgetést Bohár Dániel moderálta.

Intézetünk igazgatója, Máthé Zsuzsa a panelbeszélgetés előtt köszöntőjében kifejtette, hogy a fiatal generációk lelkéért napjainkban komoly harc folyik, melynek egyik oka épp a felgyorsult technológiai fejlődés, ami miatt egymás megértése nehezebbé válik, a generációk gyorsan váltják egymást. Kulcsokat keresnek a pedagógusok, a politikusok, a kultúra képviselői, de a profitorientált cégek marketingesei is a fiatalokhoz, akiket online tartalmakkal tudnak leginkább elérni. Ezeken a platformokon azonban szűretlenül ömlenek a tartalmak, többségében talmi, nívótlan üzenetek, és köztük sajnos közvetlen veszélyt is jelentő pornográf, agressziót közvetítő vagy ideologikus céllal készült tartalmak is.

„A háború a politika folytatása más eszközökkel”– idézte a felszólaló Simicskó István, KDNP frakcióvezető Clausewitz „A háborúról” című művét, majd hozzátette: a politika pedig nem más, mint a háború folytatása más, most épp digitális eszközökkel.

„A hibrid hadviselés eszköztára, ahogy a technológia fejlődik, egyre inkább kiterjed. Minden eszköz használható békés célokra, de használható befolyásolásra, dezinformációra, az akarat másokra kényszerítésére – és a gyerekeink nevelésére is!”– figyelmeztetett a frakcióvezető kitérve arra, hogy az interneten beáramló dolgokat, hogy gyermekeink milyen tartalommal találkoznak online, nagyon nehezen lehet kontrollálni.

„Ha belegondolunk, hogy kiknek a kezében van ilyen arzenál… Nem csak jó emberek kezében, kiváló pedagógusok és jóakaratú emberek kezében vannak az ilyen típusú programok”– világított rá Simicskó a gyermekeinkre a kontrollálatlan médiahasználat által leselkedő veszélyek eredőjére.

Klausz Melinda kezdésnek egy meglehetősen erős adattal sokkolta a jelenlévőket: egy hétköznapi polgár átlagosan közel hét órát tölt az online térben, egy átlagos tinédzser pedig kilenc órát – minden nap. Hal Melinda, klinikai szakpszichológus ezt kiegészítve pedig elmondta: „azt mondhatnánk, a globális átlagember internetfüggő. De nagyon nehéz kikeveredni ebből a gondolatkörből, mert ha mindenki csinálja, akkor nem biztos hogy függőségről beszélünk, csak akkor, ha ez klinikai szinten problémát okoz. Mindig fel kell tennünk a kérdést, hogy ez a gyakorlat mennyire rontja az életminőséget? Erre viszont már könnyebb válaszolni: nagyon nagy mértékben.”

Hal Melinda kitért arra, hogy ma már huszonéveseknél jelentkeznek azok a mozgásszervi problémák, amelyek korábban csak a negyvenes korosztályt jellemezték, emellett „látjuk a kardiovaszkuláris és mentális problémákat”. A hangulatzavarok és szorongásos panaszok is megsokszorozódnak.

Klausz emellett kifejtette azt is, hogy minden ötödik gyermek internetes zaklatás áldozata, a számuk pedig egyre csak nő.

Az online tartalmak globális tech cégek közvetítése által közvetítésükkel jutnak el telefonjainkra. Arra a kérdésre, hogy egy nemzetállamnak milyen eszközök vannak a kezében egy határokon átívelő vállalat tartalmainak, befolyásának korlátozására, Koltay András elmondta, hogy „most azt látjuk, hogy a nemzetállami autonómia, szuverenitás ezen a területen – technológiai okokból – elveszett.” Majd hozzátette: akár az Egyesült Államok, akár Németország is képtelen arra, hogy saját maga jogi értelemben kontrollálja ezeket a kérdéseket.

Varga Judit arra a kérdésre, hogy az elhangzottak fényében mihez kezd a következő 11 hétben a gyerekeivel, elmondta: beíratta őket táborokba, de olyanokba, ahol a bejutáshoz feltételül szabják a telefon letételét.

Az igazságügyi miniszter azt is elmondta, hogy egyik gyermekének iskolájában megpróbálták indítványozni, hogy az iskolába ne lehessen telefont bevinni, de a szülői munkaközösségben 90-10 arányban leszavazták őket. Elmondása szerint sokan – köztük több pedagógus – nem is értették, mi a probléma a gyerekek telefonhasználatával.

Az eseményről készült képgaléria itt megtekinthető: