A magyarok szerint az iskolának lényeges szerepe van a gyerekek erkölcsi nevelésében

„Lélekmentés másként – A hit és a keresztény erkölcs szerepe a gyermeknevelésben” címmel 2022. október 12-én a Batthyány Lajos Alpaítvánnyal közösen tartott konferenciánkon számoltunk be arról a friss kutatásunkról, melyet a Nézőpont Intézet közreműködésével végeztünk ezer fős, reprezentatív mintán.

A kutatásban négy kérdést tettünk fel, amelyek különböző aspektusból vizsgálták, hogy miként gondolkodnak a magyarok a kereszténység társadalomszervező erejéről és a gyermekek erkölcsi neveléséről és. Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy a magyar emberek nagy többége ma is keresztény alapokon szervezett országként tekint hazájára, és továbbra is fontosnak tartja gyermekei erkölcsi nevelését. A társadalom pedig e kérdésekben sokkal egységesebb, mint ahogy erre számítottunk.

Első kérdésünk kifejezetten a személyes életre vonatkozott, azt kérdeztük meg, mit gondolnak az emberek, mennyire segíthet az Isten-hit életük során a helyes döntések megtalálásában. A kutatási adatokból kiderült, több mint háromszor annyian gondolják azt, hogy a hit segít helyes döntéseket találni, mint akik azt, hogy nem (43% és 14%). Ők azok, akiknek pro vagy kontra, de karakteres véleményük van a kérdésben. Ugyanakkor 32% nem tudta, további 11% pedig nem válaszolt a kérdésre. Együttesen tehát a válaszadók 43%-a nem tudja eldönteni, hogy segíthet-e az Isten-hit, az életben való tájékozódásban. Ők azok, akire az egyházi zsargonban úgy szokás hivatkozni, hogy „keresők”. Nem utasítják el Istent, és a hitet, de (még) nem is ismerik meggyőző erővel.

A magyar társadalom e 43%-a az egyházak fontos missziós terepe, ahol a keresztény örömhírrel intenzívebben szükséges megjelenni. A kereső ember ugyanis kíváncsi (lenne) Istenre, arra, hogy mit tudnak neki mondani róla, akik hisznek benne. Ezért is – és természetesen azért is, mert minden keresztény ember erre kapott küldetést – fontos Istenről tanúságot tenni a közéletben, a közbeszédben, hivatásunk gyakorlásakor. Akinek hite referenciapont az életében, azt merje is hitelesen, őszintén megmutatni, megvallani.

Második kérdésünk társadalmi szempontból kérdezte az emberek véleményét, azt firtatta, hogy Magyarországot keresztény országnak tartják-e a válaszadók.

A kutatásból kiderült, a magyarok kétharmada keresztény országként tekint Magyarországra. Ők azok, akik - függetlenül attól, hogy gyakorolják-e vallásukat - felismerik, hogy olyan alapvető értékek, mint az emberi jogok, az emberi méltóság vagy akár maga a személy fogalma és az ezeken felépülő társadalmi védőháló mind a keresztény tanításokból fakadó és a társadalmi berendezkedésben testet öltő értékeink, melyek egyaránt szolgálják hívő és nem hívő honfitársainkat is.

A megkérdezettek 10%-a nem tudott vagy nem akart e feltett kérdésre válaszolni, 28%-uk pedig elutasító volt. Korosztály szempontjából a legfiatalabbak, a 18-29 évesek között volt legalacsonyabb (54%) a kérdésre igennel válaszolók száma, a többi korosztálynál egységesen 60% felett volt a szám. Szignifikáns különbség mutatkozott a kérdés kapcsán a fővárosban és a vidéken élők között: míg a budapestiek 56%-a tekint keresztény országként hazánkra, vidéken az az arány magasabb, 64%.

Harmadik és negyedik kérdésünk kifejezetten a gyermekek erkölcsi nevelésére vonatkozott.

A harmadik kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogyan vélekednek a magyar emberek az internet szerepéről a gyermekek erkölcsi fejlődése tekintetében?

A válaszadók egyértelmű többsége (63%) tartja úgy, hogy az internethasználtat negatív hatással van a gyermekek erkölcsi fejlődésére.

A megkérdezettek 7%-a tekintett semlegesként az internethasználatra és volt egy jelentős, 17%-os bizonytalan csoport, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni a feltett kérdésre. Ugyanakkor mindössze 13% gondolta úgy, hogy az internethasználat inkább van jó hatással a gyermekek erkölcsi fejlődése tekintetében.

Meglepő eredményt hozott a válaszok korosztályos megoszlása, az általunk feltételezettekkel ellentétben ugyanis a fiatalabb generációk érzik kifejezetten károsnak az internethasználatot a gyerekek erkölcsi fejlődése tekintetében, legalacsonyabb számot a 70 év feletti korosztálynál találtunk (52%).

Ez arról is tanúskodik, hogy akik maguk is intenívebben használják az internetet, jobban tisztában vannak az ott kontroll nélkül elérhető káros tartalmak veszélyeivel is. Ez reményt adhat arra nézve, hogy a jelenlegi szülők és a jövőben szülővé váló generációk egyre tudatosabbak lesznek gyermekeik nevelésekor az internethasználat tekintetében.

Kutatásunk negyedik kérdésben arra voltunk kíváncsiak, mit gondolnak a magyar emberek a felnövekvő generációk erkölcsi nevelése kapcsán az iskola feladatairól?

Azt a kérdést tettük fel, hogy az iskolának vajon feladata-e a tárgyi tudás átadása mellett erkölcsi nevelésben is részesíteni a gyerekeket?

E kérdésre kaptuk a legegyöntetűbb választ, a magyar emberek markáns többségének, 83%-ának meggyőződése ugyanis, hogy az iskolának feladata a gyerekek erkölcsi nevelése, mindössze 13% adott nemleges választ. Az egyes korosztályok között a legfiatalabb, 18-29 éves korcsoport tagjai esetében volt csak 80% alatti (79%) az iskola erkölcsi nevelésében betöltött szerepét elismerők aránya, iskolai végzettség és településtípusok között pedig gyakorlatilag nem találtunk különbséget a megkérdezettek között, a fővárosban élők esetén 84%, a vidéken élőknél 82% volt az eredmény.

A válaszok és a mögötte tapintható erőteljes társadalmi elvárások alátámasztják a hit- és erkölcstan iskolai nevelésbe való beépítésének szükségességét és azt, hogy az iskola – a család elsődlegessége mellett – kiemelten fontos terepe a gyerekek erkölcsi nevelésének.

A kutatást a Nézőpont Intézet készítette a Szent István Intézet megbízásából 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék.