"A következő ezer évért!" Intézetünk konferenciát szervezett az európai kereszténység jövőjéről

A konferencia első felében előadóink osztották meg gondolataikat a kereszténység és Európa jövője kapcsán: Hollik István országgyűlési képviselő, az Intézetet létrehozó Európa Szívében Alapítvány kuratóriumi elnökének köszöntőjét követően Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke tartottak előadást. Az előadásokat követően kerekasztal-beszélgetésünk vendégeivel, Földi-Kovács Andrea televíziós újságíróval, a Védett Társadalomért Alapítvány alapító tagjával, Velkey György Jánossal, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatójával, Vojcek László szülész-nőgyógyász professzorral, valamint Vágvölgyi Gergely újságíróval arra kerestük a választ, hogy „Hogyan tovább keresztények?”

Az esemény háziasszonyaként Máthé Zsuzsa, Intézetünk kommunikációs vezetője a tanácskozás címéül választott – A következő ezer évért! – fordulattal kapcsolatban elmondta, hogy az egyúttal intézetünk jelmondata is, amely arra utal, hogy hitünk szerint ma is az ezeréves Szent István-i alapokon érdemes jövőt építeni. Akkor is ezt valljuk, ha a nyugati gondolkodás fősodrából mára kikoptak azok az alapértékek, erények, melyeket első uralkodónk örökül hagyott az Intelmekben fia és a magyarság számára: az igazság és a hit védelme, az alázat, a becsületesség, a mértékletesség, vagy a szemérmesség. Ahogy fogalmazott,

tapasztaljuk, hogy a korábbi együttélési normák is meginogtak, sőt, magát az egyes embert sem kíméli a változás vihara - az identitás bizarr kísérleti tereppé vált”

A konferencia céljaként Máthé Zsuzsa azt emelte ki, hogy „csatlakozva az Európai Unió jövőjéről szóló nemzetközi diskurzushoz, egyfelől szeretne ébresztőt fújni azon keresztény embertársaink felé, akik talán még nem érzékelik a körülöttünk dúló szellemi háború súlyát és kimenetelének kockázatait, másfelől szeretne a mindennapokban is használható támpontokat adni arra vonatkozóan, hogy miként lehet egy ilyen küzdelemben a jót, Isten ügyét jól képviselni.” E szellemi feladvány megfejtésére kérte fel az előadókat, és a kerekasztal-beszélgetés résztvevőit.

A konferencia első meghívott előadója, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kötelezettségei miatt nem tudott részt venni a rendezvényen, de egy különleges ajándékot küldött az egybegyűlteknek: „Az egyházak a társadalom szolgálatában” című filmösszeállítás premierjét tekinthették meg. A kisfilm az egyházaknak a társadalom szolgálatában végzett sokszínű munkáját összegezte, a záróképek után adatokat közölve az egyházi fenntartású intézményekről, többek között az iskolákról, illetve arról, hogy kormányzati támogatásából az utóbbi években Kárpát-medence-szerte háromezer templom újult meg és százötven új istenháza épült fel.

Hollik István országgyűlési képviselő, a Szent István Intézetet létrehozó Európa Szívében Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, hogy Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárral és Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselővel azért kezdeményezték az intézet létrejöttét, hogy az szellemi műhelyként szolgálja a kereszténységet mint napjainkban is jelentős közösségszervező identitást, amely az intézetalapítók meggyőződése szerint ma is a jövő záloga.

A történelem ugyanis azt mutatja, hogy a bibliai emberképen alapuló demokratikus társadalmi rendszerek jól működnek”, a mai világban azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az ezzel gyökeresen ellentétes felfogású, „liberalizmusba csomagolt neomarxizmus” ideológiájával való szellemi ütközet kikerülhetetlen –

fogalmazta meg Hollik István.

A konferencia nyitóelőadát Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke tartotta meg, melynek fókuszában a keresztény emberkép és a keresztény erkölcs kapcsolatának összefüggései álltak, tisztázva az alapfogalmakat.

Mint mondta, a keresztény emberképet az Istenbe vetett hit alapozza meg, az erkölcs pedig szoros kapcsolatban áll az istenfogalommal. A keresztény antropológia szerint minden ember Isten képmása, a megváltástan pedig azt tanítja, hogy Jézus megtestesülése és az általa véghezvitt megváltás is az ember teremtett méltóságát hangsúlyozza. Ezért egyedül a hit ad tartós alapot az ember erkölcsiségének.

Fontos megválaszolnunk a kérdést: „ki az ember?” – folytatta a püspök. Szent Pál azt írja: „Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, s az Isten Lelke lakik bennetek? Aki lerontja az Isten templomát, azt Isten elpusztítja. Isten temploma ugyanis szent, s ti vagytok az” (1Kor 3,16–17). Ha erre gondolunk, láthatjuk, a hívő emberkép jelentősen különbözik a hitetlenétől.

Az Isten előtti felelősség hiánya korunkban azt eredményezte, hogy az emberi élet iránti tisztelet feltűnően meggyengült” –

utalt Veres András az abortusz és az eutanázia jelenségeire. Pedig – ahogy Romano Guardini katolikus pap, vallásfilozófus írja – az ember élete érinthetetlen, mert személy.

Teológiai igazság, hogy egyedül Isten birtokolja a lét teljességét, a többi létező csak részesedik ebből. Az ember természetes élete tehát a természetfölötti vonatkozásában válik igazán értékessé, a keresztény ember számára a lét ajándék Istentől, és ezért Isten elvárja, hogy az ember felelősen viszonyuljon a létéhez. Az emberben él az erkölcsi értéktudat, lényünk erkölcsi voltát mutatja a lelkiismeret, amely a II. vatikáni zsinat szerint belső szentély, ahol az Isten közvetlenül kapcsolatba tud lépni az emberrel.

Ezért tehát a hívők és nem hívők közös erkölcsi tudata segít megtalálni a közös értékrendet és az abból fakadó közös cselekvést. Ugyanakkor szükségünk van a kinyilatkoztatásra: a cselekvési normánk irányelvét a Szentírás kimondja. Fontos egyúttal hangsúlyozni, hogy

"a kereszténység több mint normarendszer, a keresztény erkölcs az Istennel való személyes kapcsolatból, a szeretetből él.”

A keresztény erkölcs jövőjéről szólva Veres András elmondta: a világban való együttélésünk fenntarthatósága miatt szükség van nemcsak a keresztény felekezetek vagy a különféle vallásokhoz tartozó emberek, hanem a hívők és a nem hívők összefogására is, különben súlyos társadalmi feszültségek alakulhatnak ki. Az összefogás alapja a másik ember méltóságának elismerése, az egyre szélesebb körű közös értékrend elfogadása és a tolerancia.

„Hála Istennek a zsidó-keresztény értékrend bevallatlanul is meghatározza sok ember gondolkodását itt, Európában, s ez biztos alapot adhat hívők és nem hívők együttműködésének” – mondta a püspök. A legfontosabb az lenne, hogy fogadjuk el a Teremtő Istenhez való tartozásunkat, fogadjuk be életünkbe Krisztust, aki az út, az igazság és az élet. Ebből születik a keresztény élet, amely tele van reménnyel

– tette hozzá, s ismét XVI. Benedek pápát idézte: „Az embernek nincs élete önmagában, az élet kapcsolat, legteljesebb módon pedig kapcsolat azzal, aki az élet forrása; kapcsolat a szeretettel, Aki a mindenen túlmutató remény alapja.”

Ezt követően Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója elemezte a jelent meghatározó ideológiai folyamatokat és leleplezte azok természetét a "Sodródó civilizáció, a marxizmus visszanyugatosodása" címmel tartott értekezésében.

Augusto del Noce olasz filozófus felismerései nyomán rámutatott, hogy 1989-re a marxizmus nyugaton uralkodó ideológiává vált. Az ideológia gazdaságra, tulajdonra vonatkozó elképzelései a szovjet rendszerrel együtt megbuktak, de a marxizmus lényege, az ateizmus, a materializmus, a relativizmus, nihilizmus, illetve a történelmi haladásba – technológiai fejlődésbe, tudományosságba – vetett hit maradt. Már 1968-ra kiderült, hogy az emberek középosztályosodni akarnak, és fogyasztani, a ’68-as fiatalok radikalizmusa megrekedt a felszínen, a nyugati tömegeket kielégítette a jólét. Ahogy fogalmazott:

„Amit ma látunk, az a nyugat által integrált Isten-ellenes marxizmus terméke: az embereknek nincs jövőképe, elbizonytalanodtak. Az euroatlanti világ lemondott a szakralitásról, helyére a hasznosságot állította.”

Az egyneműsített nyugati elit marxistává és neoliberálissá vált, egyúttal az USA klónjává is, mely terrorizálja a többségi társadalmat, és elvárja az engedelmességet. Ez utóbbi szellemiség totalitárius természetét mi már ismerjük és elutasítjuk – mondta az előadó.

Schmidt Mária előadása végén leszögezte: ugyanaz a marxista, nihilista ideológia, amit 1989-re legyőztünk, most Nyugatról fenyeget, de mi bizonyítottunk, képesek vagyunk ellenállni, ötven év alatt sem váltunk marxistákká. Európa keleti fele érdekelt az európai együttműködésben, de ragaszkodik nemzeti hagyományaihoz. A totalitárius diktatúrát egyszer már a történelem szemétdombjára vetettük, most is képesek leszünk erre

– zárta előadását a főigazgató.

A konferencia első részének záróelőadását Balog Zoltán református püspök tartotta, aki „Az európai kereszténységről mint a cselekvő szeretet és a szociális gondoskodás kútfőjéről” beszélt. Hangsúlyozta, hogy a kereszténység reneszánsza, a nemzet újjáépítése nem valósítható meg az egyház megújulása nélkül. Az egyház alapvető küldetése a katekézis és a szeretetszolgálat által az evangélium hirdetése.

A konferencián bemutatott videóra utalva rámutatott, fontos, hogy az egyházaknak sok iskolájuk lett, de az még fontosabb, hogy milyen tartalommal töltjük meg az egyházi jelenlétet,

„hiszen az iskoláinkban a gyerekek 50 százalékát ma már hittanra íratják be a szülők, ez országos szinten félmillió gyermek, ennyi iskolással találkoznak a keresztény egyházak hétről hétre” – nem mindegy, mit kínálnak a gyerekeknek ezeken az alkalmakon."

A konferencia egy félórás kávészünet után kerkasztal-beszélgetéssel folytatódott, „Hogyan tovább keresztények?” címmel beszélgettek a kereszténység jövőjéről Máthé Zsuzsa vezetésével Földi-Kovács Andrea újságíró, a Védett Társadalomért Alapítvány alapító tagja, Velkey György János, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, Vojcek László szülész-nőgyógyász, a Katolikus Karitász orvosmissziójának megszervezője és Vágvölgyi Gergely újságíró, a Mandiner főmunkatársa.

Az eszmecsere során a médáiban és az orvoslásban tevékenykedő szakemberek elmondták, milyen kihívásokkal találkoznak újságírói és gyógyító hivatásuk kapcsán keresztényként, s beszélgettek arról, hogy milyen felelősséget jelent a jó ügyet saját őrhelyükön megfelelő határozottsággal, de mindig alázattal és nem letaglózva a másik embert képviselni. A személyes példákkal tarkított, inspiratív beszélgetés hamarosan visszanézhető Facebook oldalunkon is.

Az eseményen készült képgalériát itt tudják megtekinteni:

https://szentistvanintezet.hu/galeria/a-kovetkezo-ezer-evert-konferencia