Máthé Zsuzsa írása

Demográfiai téltől didereg a kontinens, a család fogalma átírás alatt. Gyerekek jogává tennék tetszőlegesen újrateremteni önmagukat, a tárgyalásos béke pedig tabu Európában. Ezért érkezhet újra Magyarországra a pápa.

Még eleven szíveinkben az öröm, hiszen a napokban újraélhettük Húsvét misztériumát. Jézus keresztáldozatától a feltámadás öröméig megtett lelki út 2023 tavaszán is az élet diadalára emlékeztet a halál és a kárhozat felett.

A keresztény hit történelemformáló erőként van jelen a világban ma is, de elevensége immár nem Európában tapasztalható meg. Pedig kontinensünk életét évszázadokon át döntő mértékben alakították a keresztény tanítások, melyek lenyomatát hordozzák társadalmaink, jogszabályaink, politikai rendszerünk és keresztény ihletettségű civilizációnk szellemi teljesítményei.

A jóléti Európa azonban elszakadt inspiráló lelki gyökérzetétől, sőt, transzcendens alapjainak nyilvános megtagadásig jutott: a bibliai elveken nyugvó érvelés társadalmi kérdésekben már nem szalonképes és a szélsőségesség bélyegével, egyfajta modernkori “kiátkozással” jár. A folyamat nem újkeletű, de gyorsuló: figyelmeztetett már rá Szent II. János Pál pápa és XVI. Benedek is, és fájdalmas jelenségeit a dél-amerikai születésű Ferenc pápa is megtapasztalhatja, hisz napjaink feszítő kérdései kapcsán is rendre tetten érhető a jelenség.

Itt van például a radikálisan megváltoztatott emberkép, amely férfiként és nőként való teremtettségünk tényét söpörné le önkényesen az asztalról és nevelné a gyerekeket arra a tévképzetre, hogy tetszőlegesen újrateremthetik magukat. Az élet fogantatástól a természetes halálig tartó védelme sem közmegegyezés, miközben az európai fiatalok jelentős része nem érzi átadásra érdemesnek az életet és ősei szellemi örökségét, demográfiai téltől didereg a kontinens. A család fogalma átírás alatt, az “apa, anya, gyermek” hármassága, amely az élet szentélyeként működteti a világot, feloldásra ítéltetett a “love is love” mindent-bele modelljében.

A szomszédunkban 14 hónapja tartó véres háború kapcsán megfogalmazott európai álláspont sem magyarázható a keresztény értékrend talajáról. Egy lokális konfliktus szélesítése, a harcok intenzitásának folyamatos fokozása és a háborúba való egyre intenzívebb bekapcsolódás – a tárgyalásos megoldások teljes elvetése mellett – élet- és emberellenes álláspont.

Magyarország e sorsdöntő kérdésekben szinte egyedüliként fogalmaz meg – keresztény alapokon nyugvó – alternatívát a kontinensen. A gyermekvállalás ösztönzésével, a szülők gyermeknevelésben való elsődleges jogait deklaráló gyermekvédelmi törvényünkkel az élet továbbadását és a családok megerősítését szorgalmazzuk. A háború kapcsán pedig Európában a Vatikánnal közösen merjük világos szavakkal és következetes politikával sürgetni a konfliktus tárgyalásos lezárását. Nem lehet észre nem venni, hogy épp e keresztény inspirációjú politika miatt szenvedjük el igaztalan vesszőfutásunkat a nekünk járó támogatások visszatartása, a nyugati sajtó és a “progresszív” elit hangos támadásai mellett.

Ferenc pápa érkezése ezen összefüggésekre mutat rá, hisz maga is e folyamatokat érzékelve látogat el rövid időn belül másodszor is hozzánk, hogy lélekben erősítse és további partnerségre hívja az egyre inkább a keresztény gondolat európai védőbástyájaként feltűnő magyar embereket. Látogatása egyúttal üzenet is az európai népeknek: merjenek előítéleteiket legyőzve odafigyelni a fősodortól eltérő magyar álláspontra, mert az valódi, életképes alternatíva lehet számukra is!

Egy életigenlő, régi-új gondolkodási modell felmutatása a nyugati világban talán még soha nem volt olyan sürgető, mint ma. Érdekében össze kell kapaszkodni, szövetségre kell lépni nemcsak a katolikus egyházfőnek és hazánknak, de minden hívő vagy kereső embernek, felekezeti hovatartozástól függetlenül és minden jóérzésű, életszerető európai polgárnak ugyanúgy. Ferenc pápa látogatása – és majd az amerikai konzervatívok májusi budapesti rendezvénye is – ebben a közös fellépésben jelent fontos állomást.

Mert senki se higgye, hogy érkezése véletlen: a „véletlen” úgyis az álruhás Isten.

Az eredeti írás a Mandiner hetilap hasábjain jelent meg.