A PPKE hallgatóival beszélgettünk
Szó esett arról,
- hogy ‘56 óta 6,1 millió kisbaba nem születehetett meg,
- hogy ez milyen nemzeti szintű, máig feldolgozatlan traumát jelent, és milyen hatása van a demográfiai krízisre
- és hogy ez ellen milyen erőfeszítésekkel igyekszünk tenni.
Szó esett még a szexuáletika, a szexuális szabadosság társadalmi hatásairól is, s mindezek kapcsán arról a keresztény talapzaton kialakult etikáról, melyben az élet érték, a házasság szent és a gyermekvállalás elhívás, és amely modell – társadalmi konszenzus esetén – hosszú évszázadokon át képes volt kiszámítható keretrendszert és kulturális, anyagi fejlődést hozni Európában.
A hallgatók számára is nyilvánvaló volt: az Európába tömegesen érkező, más kultúrát követő kortársaik számára nem kérdés – sőt, közösségeikben elvárás –, hogy házasodjanak, és hogy sok gyermeket vállaljanak. A kérdésből (ti. az európai fiatalok gyermekvállalási hajlandóságának mértékéből) pedig logikusan következik, hogy a beszélgetőpartnereink jövőjét ez alapvetően meghatározza majd, hiszen 20-30 év múlva azok fogják alakítani a mi életformánk keretrendszerét, akik többen lesznek.
Bő egy óra alatt, mintegy negyven fiatallal volt alkalmunk szót váltani – hihetetlenül élveztük a társaságukat, nyitottságukat és bizalmukat!