Ronald Reagan, volt amerikai elnök egyik elhíresült anekdotáját idézzük fel, ami 40 évvel később is aktuális üzenetet hordoz a mostani, nyugat-európai bevándorláspárti politika számára.

„Nemrégiben megkérdeztem egy ismerősöm kislányát, hogy mi szeretne lenni, ha nagy lesz? Ő azt mondta, hogy az Egyesült Államok elnöke. A kislány mindkét szülője – egyébként liberális demokraták – ott állt mellettünk.

Aztán megkérdeztem: ha te lennél az elnök, mi lenne az első dolog, amit tennél?

»Hát«– válaszolt a kislány – »élelmet és lakhatást biztosítanék minden hajléktalan ember számára.« A kislány szülei el voltak ragadtatva: micsoda nemes cél!

Azt mondtam neki: igazából nem is kell arra várnod, hogy elnök legyél, hogy ezt megtehesd! Tudod, átjöhetnél a házamhoz akár most rögtön, lenyírhatnád a füvet, kigyomlálhatnál, és lesöpörhetnéd a kocsibeállót. Fizetnék érte 50 dollárt. Aztán átvinnélek az élelmiszerüzlethez, ahol az a hajléktalan ácsorogni szokott – odaadhatnád neki ezt az 50 dollárt, hogy ennivalóra és lakhatásra költse.

A kislány pár pillanatig átgondolta a dolgot, majd egyenesen a szemembe nézve visszakérdezett: »miért nem jön át hozzád az a hajléktalan, végzi el ő a munkát, és akkor odaadhatnád egyenesen neki ezt az 50 dollárt?«

Azt mondtam neki: Üdv a republikánus pártban!

– a szülei azóta sem beszélnek velem.”