Spanyolország közismerten katolikus ország, több mint ezer papnövendékkel, ami a magyar fülnek irigylésre méltóan hangzik, de hogy ez a 48 milliós lakossághoz viszonyítva sok vagy kevés, azt nehéz eldönteni. Ugyanakkor az egyház és a hívek több viharos időszakokat élhettek át a spanyol történelem során. Az 1936 és 1939 között lezajlott spanyol polgárháborúban például szabályos egyházüldözés folyt. A köztársaságiak és a Francisco Franco vezette nacionalisták között zajló konfliktus során az előbbiek a Katolikus Egyházat a régi rendszer támaszaként kezelték, ezért mindenhol támadták. Körülbelül 6 800 papot, szerzetest és apácát öltek meg, és több ezer templomot, kolostort, valamint egyházi épületet romboltak le vagy gyújtottak fel – csak a valenciai egyházmegyében több mint ezer szent hely pusztult el. A háború így a Katolikus Egyház számára (is) hatalmas veszteségeket és traumát jelentett.

Ezért is megdöbbentő, hogy szélsőséges iszlamista, illetve baloldali csoportok aktivizmusa miatt ma újra növekvőben van az egyházi intézményeket és embereket ért támadások száma. Az augusztus különösen súlyos hónap volt a spanyolországi egyház elleni támadások tekintetében. A Vallásszabadság Megfigyelőközpontja (Observatory for Religious Freedom), egy spanyol civil szervezet a múlt hónapot „fekete augusztusnak” nevezte, mivel ebben az időszakban hét esetben ért támadás katolikus templomokat.

Az első incidens augusztus 11-én történt Andalúziában, Córdoba tartományban, Rute városában, ahol a Santa Catalina-templom lépcsőit öntötték le fekete festékkel, közvetlenül Nagyboldogasszony ünnepe előtt. Az ünnep helyi jelentősége nagy, hiszen a település védőszentje a Virgen del Carmen.

Egy nappal később, augusztus 12-én Valenciában, a San Martin-plébánián különösen súlyos eset történt: szentségimádás közben egy ember összetörte az Oltáriszentséget tartalmazó szentségtartót. A hívők megmentették az Eucharisztiát, és biztonságba helyezték a valenciai székesegyházban, ahol viszont két nappal később egy férfi a sekrestyést és több hívőt is megtámadott mise közben.

A hónap folyamán több más templomot is ért atrocitás, az utolsó eset Barcelonában, a világhírű Sagrada Família bazilikánál történt. A Futuro Vegetal (Növényi Jövő) nevű aktivista csoport tagjai színes festéket locsoltak az épületre, tiltakozásul az állattenyésztés környezeti hatásai ellen, amely szerintük a nyári erdőtüzek közel 70%-áért felelős. A rendőrség őrizetbe vette őket, de nem börtönbüntetést, hanem egy mindössze 600 eurós pénzbírságot kaptak, amelyet támogatóik fizettek ki.

A Sagrada Família építése 1882-ben kezdődött Francisco de Paula del Villar vezetésével, majd Antoni Gaudí vette át a munkát. Gaudí élete utolsó évtizedeit kizárólag a bazilikának szentelte, de 1926-ban bekövetkezett halálakor az épületnek még kevesebb mint egynegyede állt. A már említett spanyol polgárháború tovább hátráltatta a munkálatokat: Gaudí műhelyének egy részét és terveit elpusztították, a kriptát pedig felgyújtották. A munkálatok az 1950-es években indultak újra, majd 2010-ben XVI. Benedek pápa bazilikává nyilvánította és felszentelte a templomot. A fő szerkezet befejezését 2026-ra, Gaudí halálának 100. évfordulójára tervezik, a homlokzat és a kiegészítő részek végső elkészültét pedig 2035-re teszik.

A Vallásszabadság Megfigyelőközpont idén februárban már felszólította a spanyol kormányt, hogy fokozza az egyházi épületek és intézmények védelmét, miután az Iszlám Állam részéről több fenyegetés is érkezett.