A gyermekvédelmi népszavazás után a gender-probléma horizontján túl, a gyermekélet egyéb szegmenseire is kitekintettünk

A gyermekvédelmi népszavazás előtt számtalan fórumon igyekezett a konzervatív-jobboldali ember bebizonyítani annak objektív tényét – sajnos ma már a tényeket is muszáj számtalanszor „bizonyítani” –, hogy a gender-ideológia térnyerése nem egy kreálmány, egy felfújt lufi; hogy nem egy olyan dolog, ami még ha létezik is, itthon nekünk biztos nem kell vele foglalkozni, mert mi és a gyerekeink ettől biztonságban vagyunk.

Nem értünk el maradéktalan sikert, ám kétségtelen: átment az üzenet, felébredt az emberekben egyfajta óvatosság, és elérkezett az idő, hogy legalább részben a téma horizontja mögé próbáljunk tekinteni, a gyermekeinket érintő egyéb problémákról és tennivalókról is kezdjünk el beszélni.

Ezt a célt szolgálta a Batthyány Lajos Alapítvány és a Szent István Intézet által megrendezett Gyermekvédelmi Workshop is.

Az eseményt Pócza István, a BLA szakmai programvezetője és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője nyitották meg, a házigazda Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója volt.

Pócza kiemelte: a Bibliában csupán négyszer említik a „családot”, mint olyat, ezen azonban nem kell megütközzünk, ugyanis ez a nyilvánvaló alap, amire építkezni kell, ezt mindezidáig senki nem kérdőjelezte meg; Isten első szava az emberhez is az volt: „Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet.”

Simicskó István tovább árnyalta a képet: „A gyermek a világ legdrágább, legértékesebb kincse.” Majd kitért a szülők felelősségére is: a gyermek első hangja a sírás, szülőként a mi feladatunk, hogy mosolygásra fordítsuk az ő ajkukat, hiszen az ígéretet ők hordozzák.

A frakcióvezető kitért arra is, hogy a KDNP bár egy ideológiai párt, komoly eszmei alapokon áll, hiszen az örökkévalóság programját hirdetik. Hozzátette: a Momentum ezzel szemben már nevében is a pillanat programját képviseli, és az újabb kétharmaddal talán megint sikerült kicsit jobban a háttérbe szorítani ezeket a társadalomra veszélyes, anarchista programokat.

„Minden civilizáció vallási alapon jön létre. Ha az alap elporlad, ráomlik a felépítmény is. A nyugati civilizáció pedig azzal, hogy az önfeladás útját járja, hanyatlik”– elemezte a KDNP alelnöke.

Frivaldszky Edit, az Együtt az Életért Egyesület vezetője elmondta, hogy Magyarországon minden évben 90 ezer gyermek születik, de mellettük sajnos körülbelül 26 ezer gyermek nem születhet meg abortusz következtében. Pedig ha ezek a gyermekek megszülethetnének, a népességfogyás megállhatna az országban.

Az életvédő szakember elmondta, hogy nagyon sokan a kétségbeejtő élethelyzet miatt választják az abortuszt, az azonban, hogy a gyermeknek van, vagy nincs élete, nem tehető egy mérlegre azzal, hogy milyen a potenciális élethelyzete, ez utóbbin ugyanis lehet változtatni.

Ha a család megtartó ereje nem működik, valamilyen állami, vagy egyházi közösségnek kell ezt a szerepet átvenni.

Frivaldkszy Edit kiemelte: nem szabad ujjal mutogatni a jelenlegi jogszabályokra, az orvosok hozzáállására, a kismamát abortuszba hajszoló hozzátartozókra, vagy a születendő gyermek miatt a nőt eltanácsoló cégre. Minden területen változásra van szükség!

Pásztor Gergely, a dabasi Táncsics Mihály Gimnázium igazgatója beszámolt arról, hogy bár azt hitte, egy konzervatív településen, egy „rendben” lévő iskolában nem fog találkozni az LMBTQ-lobbi térhódításával, azonban egy leszbikus színtársulat – ilyen mivoltát titkolni szándékozva – fel kívánt náluk lépni, hogy a színpadon mutassák be: az, hogy két lány szereti egymást, az teljesen normális. Intézményében az elmúlt hat év leforgása alatt négy lány is áldozatául esett az ideológiának – most már férfinak vallják magukat, van köztük, aki az emlőeltávolításon is átesett.

„Tehát probléma, az van!”– hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy lehet azt mondani, hogy amúgy nincs, csak ez nem igaz. És ő egy vidéki, kisvárosi gimnázium igazgatójaként állítja ezt, nem egy fővárosi középiskola vezetőjeként.

Hal Melinda, az MCC Mindset Pszichológiai Iskola műhelyvezetője úgy fogalmazott: „ami az online térben zajlik, az a lelki megrontás kategóriája”. A klinikai szakpszichológus arra a veszélyre figyelmeztetett, amelyet a túlszexualizált tartalmak jelentenek a gyermekek számára, akiknek idegrendszerében azok tudományosan bizonyítottan, maradandó károsodáshoz vezetnek.

Az esemény második felében El-Koulali Zakariás, az OGYÉI főigazgató-helyettese, országos tisztifőgyógyszerész a túlgyógyszerezés, a drogfogyasztás és a gyermekkori elhízás veszélyeiről, a gyógyszerészek felelősségéről, illetve a gyermekek és szülők körében végzett egészségtudatosságra nevelő kampányokról beszélt; arról, hogy az életmód megváltoztatása, minél idősebbek vagyunk, annál nehezebb, és amennyiben a mi életünknek, például az egészséges táplálkozás, vagy a rendszeres testmozgás nem része, úgy gyermekeink életébe is nehezen tudjuk implementálni. Annál is inkább, mivel ez nem egy egyik napról a másikra gyümölcsöt termő ügy, viszont a jövő egészséges generációját csak a ma meghozott áldozatokkal tudjuk felnevelni.

Puskás Balázs, a Szent István Intézet vezető kutatója, egy UNESCO kutatásra és más tanulmányokra hivatkozva arra a kérdésre próbált választ adni, hogy mitől boldog egy gyermek? A szakember rávilágított, amennyiben a szülők rendben vannak önmagukkal, és egymással egészséges kapcsolatot ápolnak, úgy a gyermekek számára adott lesz az a biztos alapot jelentő szeretetközeg, amelyben mind készségei kibontakoztatásában és fejlesztésében, mind pedig mentális jólétben a lehető legegészségesebben tud fejlődni, és egy potenciálisan boldog felnőtt válhat belőle.

Az eseményen felszólalt Tóth Márton is, a Magyar Cserkészszövetség kommunikációs vezetője aki a cserkészet páratlan ifjúsági nevelő szerepéről beszélt, személyes tanúságtételén keresztül irányítva a figyelmet arra, milyen fontos, hogy a gyerekeket közösségbe hívjuk és figyelmüket Isten felé fordítsuk.

A konferenciát Dudás Viktor filmszakértő előadása zárta. A filmszakértő a Boomer, X, Y és Z, valamint az Alfa-generáció digitális tartalomfogyasztási szokásairól beszélt. Rávilágított arra, minél fiatalabb egy társadalmi réteg, annál több időt tölt (akár napi három-öt órát is!) az online felületeken, videómegosztókon, streaming-szolgáltatók platformjain, játékkal, vagy a közösségi hálón.

Kiemelte, hogy az ebből fakadó veszély nagyon is valós, és szinte minden korábbi sztereotípia – mint például, hogy egy Disney-mese elé mindenféle aggodalom nélkül leültethetjük a gyermekünket, lévén, biztos családbarát tartalom – megdőlt, így a saját szokásainkat is tudatosan kordában tartva, példamutatással, tudatos neveléssel és nagy körültekintéssel kell a gyermekeinket az online világba bevezetni, mielőtt még a korábban említett, akár fejlődési rendellenességhez is vezető, egészségtelen tartalmak beszippantanák őket.

Előadása végén ajánlásokat tett olyan oldalakra, családos programokra, ahol a gyermekek számára teljesen biztonságos, építő jellegű tartalmakkal találkozhat egy gyermek és ilyen környezetben töltheti el a család a kikapcsolódásra szánt időt.

Az eseményen készült fotók itt megtekinthetők.