Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatójának írása

A felkavaró kegyelmi döntés viharait meglovagolva könnyes szemmel kapaszkodtak össze múlt pénteken a Hősök terén felállított színpadon gyermekjogi szószólóvá avanzsált politikai aktivisták. (…)E díszes, a tömegvonzás mámorában fürdőző csapatot látván azért mégiscsak felmerül a kérdés: kik is kezdtek el hirtelen a mi gyermekeinkért aggódni?

Nem a pedofília visszautasításával kapcsolatos álláspontjukat kérdőjelezem meg, abban néhány Kőszeg Ferenc-féle gondolkodót leszámítva, úgy hiszem, kis hazánkban tényleg közmegegyezés van. Itt nem lehet helye semmiféle relativizálásnak, mismásolásnak. Pont. Ha valami értelme volt a mögöttünk hagyott drámai időszaknak, ennek kőbevésése az volt.

Csakhogy a gyermekvédelem korántsem áll meg ezen a ponton. Sőt, a nyitott kérdések sora épp itt kezdődik! És az influenszer-csapat, az őket a tömegben tapsikoló balliberális politikusok, no meg a mögöttük álló, woke-ideológiát és LMBTQ-antropológiát importáló nagyhatalmi erők ezekre a kérdésekre totálisan gyermekellenes válaszokat adnak. Az igazi veszély pedig ebben van!

Látjuk, mi zajlik az erkölcsi válságtól szenvedő nyugati társadalmakban. Míg Európa korábban a gyermekjogok védelmében élenjárt, mára kihívások sokaságára felülről diktált, zsákutcás választ ad. Kezdjük ott, hogy a legkisebb, legvédtelenebb gyerekeket az emberjogi élharcosok élettelen szövetcsomónak hazudják, sőt, emberi jogként (!) kívánják elismertetni elpusztításuk korlátlan lehetőségét, miközben már az értük való néma imádkozás lehetőségét is tiltani rendelik.

Aztán itt van az „átfogó szexuális nevelés” fedőnéven erőltetett, a gyerekeket egészen pici kortól szexualizáló tananyag. Ez a társadalmat átformálni kívánó „pedagógiai csodafegyver” a nemi identitások és a szexuális orientáció teljes spektrumával kéretlenül, idejekorán és a szülőket megkerülve ismerteti meg a gyerekeket, a nemváltás hamis illúzióját tanítja és a nyugati világ egészében fertőz – többek között fentiekhez hasonló influenszerek hathatós közreműködésével. E lelket betegítő tanok kivédésére szolgál a honi ellenzék által visszautasított és az egész Európai Unió számára megemészthetetlen gyermekvédelmi törvényünk.

Hogy mitől véd ez a törvény? Például azoktól a tendenciáktól, melyek szerint tőlünk nyugatra sokezerszeresésre nőtt a születési nemével azonosulni nem képes fiatalok száma.

A gyermekvédő csipet-csapat szerint ez így tök normális. Szerintünk dermesztő!

És akkor még szót sem ejtettünk a drogliberalizációval kapcsolatos álláspontjukról vagy a migrációt támogató felfogásukról, melynek következtében épp „csak” európai életmódunkat veszítjük el. Lányaink vagy mondjuk zsidó gyerekek már nem járhatnak a nyugati nagyvárosokban kíséret nélkül, az iskolákban pedig lassan tanítani sem lehet a civilizációs különbségekből fakadó feszültség miatt.

Eközben nálunk azért sírnak, mert a Kincskereső kisködmön tananyagként felzaklatja a gyerekeket.

Nos, ne legyen kétségünk, ez a torzó a neofita gyermekvédők kicsiknek szánt ajánlata. Négyszeres anyukaként is üzenem: el a kezekkel a gyerekeinktől!

 

/Részlet a Mandiner VI. évf. 08. számában megjelent véleménycikkből/