A magyarok nagy többsége támogatja a Szent István Intézet életigenlő kezdeményezését

A kutatásból kiderült, a magyarok több mint fele (56%) gondolja úgy, hogy az emberi élet a fogantatástól kezdődik, a hölgyek körében ez az arány még magasabb, 64,2%. A magzati életről való döntés felelőssége kapcsán a megkérdezettek közel 80%-a nyilatkozott úgy, hogy a döntés nem csupán a várandós nő, hanem az anya és az apa közös felelőssége, 8,3%-uk pedig egyesen úgy véli, a tágabb család és közösség is felelősséggel tartozik a magzatgyermek sorsáért.

Az 1000 fős, telefonos kérdezéssel, teljes mintán készült reprezentatív kutatásban, melyet a Nézőpont Intézet végzett, négy kérdés szerepelt:

1. Ön szerint mikor kezdődik az emberi élet?

2. Ön szerint kinek a felelőssége a döntés a magzati életről?

3. Ön szerint szükség lenne-e a krízishelyzetben lévő várandós nőket támogató intézményes szolgáltatásra?

4. Támogatná-e Ön, hogy létrejöjjön egy olyan önkéntesen hívható krízistelefonszám, mely a válságban lévő anyukákat segíti, és már a várandós teszteken fel van tüntetve?

A kutatást kérő Szent István Intézet elsősorban arra kereste a választ, a magyar emberek támogatnák-e, hogy a várandós teszteken jelenjen meg egy krízistelefonszám, amelyet azok a kismamák hívhatnának, akiknek az életet üzenő két csík valamilyen oknál fogva nehézséget, krízishelyzetet jelent. Az Intézet életigenlő kezdeményezésével a válsághelyzetben lévő várandós nők számára kínálna önkéntesen igénybe vehető segítséget.

A közvélemény-kutatás a kezdeményezés komoly társadalmi támogatottságát mutatja, hiszen az erre vonatkozó kérdéseket 92, illetve 94%-ban támogatták a válaszadók.

Bár árnyaltabb képet mutat, de ugyancsak a magzati korú gyermekek fogantatástól kezdődő védelmét támogató társadalmi hozzáállásról tanúskodik a magzati életre vonatkozó kérdésre adott válasz.

A humán genetika tudományos tényei ismeretében senki előtt nem titok, hogy a fogantatáskor létrejön az az egyszeri és megismételhetetlen, az anyáétól és az apáétól is különböző DNS minta, amely a magzat genomja. A válaszadók nagy többsége (56%) e tudományos alapvetéssel és az Alaptörvényben foglaltak szellemiségével egyezően úgy gondolja, hogy az emberi élet a fogantatás pillanatával kezdődik.

Az arányok nem, kor és lakóhely szerint mutatnak bizonyos eltéréseket a fenti átlagtól, iskolai végzettségtől függően viszont minden kategóriában 56% azok aránya, akik az emberi élet kezdetét a fogantatás pillanatától vallják.

A várandóssággal összefüggő közvetlen tapasztalatok miatt a nők kétharmados arányban (64%) gondolják azt, hogy az élet a fogantatással kezdődik, ezzel szemben a férfiaknak csak 46%-a véli ugyanezt.

Ami a lakóhely szerinti megoszlást illeti, szembeötlőek a feltehetőleg ideológiai-meggyőződésbeli különbségek Budapest és a vidéki Magyarország között. Míg Budapesten és Közép-Magyarországon csupán a válaszadók 46%-a gondolja azt, hogy az élet a fogantatással kezdődik, addig ez az arány mindenhol máshol (városok, községek, Nyugat-Magyarország és Kelet-Magyarország) 58% és 60 % között mozog.

A kutatás eredménye összességében azt mutatja, hogy a magyar emberek döntő többsége szerint az emberi élet a fogantatáskor kezdődik, túlnyomó többségük szerint (77%) pedig a két szülő közösen kell felelősséget vállaljon a megfogant gyermek sorsa kapcsán, sőt, további 8%-uk véli úgy, hogy a felelősségben a tágabb közösség is osztozik.

A megkérdezettek szinte teljesen egyetértenek abban, hogy a krízisben levő állapotos édesanyák megérdemlik a segítséget és már a várandósságukról szóló tudomásszerzéskor intézményes lehetőséget kellene biztosítani számukra arra, hogy a várandóság miatt beállt bármilyen krízis esetén segítséget kérhessenek.

A kutatást a Nézőpont Intézet készítette a Szent István Intézet megbízásából 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék.